2014. december 18., csütörtök

Magyarország idegenhonos hínárnövény fajainak összegzése - Publikáció

Decemberben megjelent egy rövid, de tudományos közleményünk a Plant Biosystems oldalán amelyben a hazánkban előforduló idegenhonos hínárnövény fajok előfordulását összegezzük. A cikk célja, hogy átfogó képet kapjunk a fajok számáról (pillanatnyilag 48 db), a fajok számának időbeli változásáról (exponenciálisan nő) és, hogy helyretegyen néhány korábbi félreértést a fajok kilétét illetően. A szerzők célja volt ezen kívül, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően információt adjon a fajok invazív ökológiai jellemzőiről. A kézirat megtekinthető a kiadó honlapján vagy letölthető a szerzők ResearchGate oldalain.



..... Bízzunk benne, hogy a lap nem veszíti el teljesen a korábbi impakt faktorát!

2014. november 28., péntek

A vízi növények élőhely igénye II: legendák és néhány tény

A legtöbb vízben élő növény széles körben elterjedt, ami a környezettel szembeni tág tűrést feltételez, mégis vannak köztük is olyan fajok amelyek jó indikátorai lehetnek stresszoroknak. Szakmai körökben általános nézet pl. a púpos békalencse (Lemna gibba) szennyezett vizekben való tömeges előfordulása. Ezt a hazai vízi növény adatbázis is alátámasztja, hiszen a víz biológiai oxigénigényére (BOI), és össznitrogén tartalmára is pozitív korrelációt mutat, vagyis minél nagyobb ezek értéke annál nagyobb mennyiségben van jelen a hazai vizekben.

 

Más faj, illetve fajok csoportja amelyek nagy mennyiségben történő megjelenését a viszek szennyezettségével szoktak párosítani a fonalas algák. Ezek hosszú, nyúlós telepeket hoznak létre amelyek mindenhova képesek megtapadni így hosszú, szőnyegszerű telepek jönnek létre. 

Fonalas alga-szőnyeg a Bársonyos-patakban Ináncsnál (2014. 06.15.)


A hazai vizekben élő fonalas algák alapvetően két nemzettségbe a Spirogira és Cladophora genusba tartoznak. Mivel szabad szemmel is láthatóak (bár algák) a makrofitonok között kezelik őket.
A két nemzettség fajai ugyanakkor nem ugyanazt indikálják. A Cladophorák negatív korrelációt mutatnak a víz biológiai oxigénigény értékével és összes nitrogén tartalmával szemben. Vagyis nagy tömegben való megjelenésük tisztább (nem feltétlen tiszta) vizet indikál!




A másik nemzettség fajai a Spirogirák rászolgálnak a negatív előítéletre: mind a két paraméterrel (de főleg az összes nitrogén tartalommal) pozitív korrelációt mutatnak, tehát a szennyezett vizekben fordulnak elő tömegesen. 


Spirogira fonalas alga (középen a gömb alakú alga egy Coelosphaerium faj). Fotó: Borics Gábor




A következtetés közhelyes: nem minden az aminek látszik és nem minden az aminek mások mondják!

2014. november 26., szerda

Cikk a Bükk hegység erdős és gyepes töbreinek ökológiai viszonyairól

A Kitaibelia folyóirat idei második számában jelenik meg Bátori Zoltán első szerzőségével készült cikkünk, melynek összefoglalója az alábbiakban olvasható:






Jelen tanulmányban a Bükk hegység gyepes és erdős töbreinek ökológiai viszonyait vizsgáltuk a növényzeti indikátorértékek összehasonlításával. Három nagyméretű gyepes és három nagyméretű erdős töbör észak-déli kitettségű lejtője mentén szelvényeket fektettünk, melyek áthaladtak a töbrök legmélyebb pontján. A szelvény menti kvadrátokban az összes edényes növényfaj előfordulását feljegyeztük. A Borhidi-féle relatív hőigény (T) és relatív talajvíz, ill. talajnedvesség (W) mutatók segítségével hasonlítottuk össze a lejtők ökológiai tulajdonságait. A növényzet indikációja alapján megállapítottuk, hogy a gyepes és az erdős töbrök lejtői mentén kialakult hőmérsékleti és nedvességi gradiensek erőssége és kimutathatósága jelentősen különbözik. A gyepes töbrök lejtői mentén kifejezettebbek a különbségek. Ennek elsődleges oka a terület regionális klímája mellett az erdőborítás mikroklimatikus szélsőségeket csökkentő hatásában keresendő.

A cikk letölthető innen.

Cikk az Eszterházy Károly Főiskola herbáriumáról

A Kitaibelia idei második számában megjelenő cikkünk bemutatja az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani és Ökológiai Tanszékének edényes növénygyűjteményét annak 2013-as állapota alapján. A közlemény letölthető innen


Az EGR herbáriumnak igen kis részét teszi ki az edényes gyűjtemény (közel 8.000 példány a több mint 200.000 példányt számláló kriptogám gyűjteményhez képest), éppen ezért mindig is kevesebb figyelem irányult rá. A herbárium digitalizálása és az adatbázis létrehozása már időszerű és szükséges volt. Dolgozatunkban ismertetjük a herbárium legfontosabb gyűjtőit, legtermékenyebb időszakait, valamint helyszíneit. Mindemellett, szót ejtünk a gyűjteményhez kapcsolható florisztikai érdekességekről, illetve röviden bemutatjuk a gyűjtemény keletkezését és történetét. A cikkben az adatbázis építésének módszertanára is kitérünk. 



Az adatbázis Magyarország területén gyűjtött, nem kultivált növénypéldányokat tartalmazó részét elektronikus mellékletben (taxon sorszáma, taxon neve, gyűjtő, település, gyűjtés éve és a digitális fénykép file neve) szabad felhasználásra közreadjuk.

2014. október 29., szerda

And Now For Something Completely Different

40 éves a Monty Python Repülő Cirkusza teljes sorozata! 40 évvel ezelőtt 1974-ben került vetítésre az utolsó évad. Az 1969 október 5-én indult sorozat 4 évadon át futott és 45 rész készült el. Olyan felejthetetlen jeleneteket köszönhetünk a sorozatnak, mint a The Spanish Inquisition, a Ministry of silly walks, a Flying sheep és a Bicycle repair man (és az összes innen fel nem sorolt jelenet).
A társulat ma is töretlen sikernek örvend. Ezt jól mutatja, hogy legutóbbi londoni előadásukra 43 másodperc alatt fogytak el a jegyek!

Nudge nudge!


2014. szeptember 3., szerda

A levél alakja és az élőhely funkcionális kapcsolata - egy hínárnövény levelének terheléses vizsgálata

A levél – ami talán a legfontosabb növényi szerv – anatómiai felépítése nagyon változatos. Alakja és szöveti felépítése tükrözi a növényre ható környezeti viszonyokat. A vízhez való alkalmazkodásnak is számos formája figyelhető meg a vízi növények leveleiben. Az eltérő környezet alapján meg kell különböztetni a víz alatti, a víz felszínén úszó és a víz fölé emelkedő leveleket, ezek mindegyikének jellemző alkalmazkodási mechanizmusai vannak, mivel eltérő környezeti hatások érik.
A vízhez való egyértelmű alkalmazkodást széltől és vízáramlástól is védett élőhelyen lehet megfigyelni (pl. erdővel körbeölelt tó). Ilyen élőhelyeken találhatjuk a levélformák legnagyobb alaki diverzitását. Erős szélhatásnak vagy erős áramlásának kitett helyen a vízi növények hosszan megnyúlt, ovális keresztmetszetű vagy nagyon kicsiny csökevényes leveleket hoznak. Ezek egyértelműen a flexibilitást, szélben és áramló vízben való könnyebb hajlongást segítik elő. Nézzünk néhány szemléletes példát, miért és hogyan képesek a leveleikkel alkalmazkodni a növények a vízi környezethez:
  
1. kép. Víz felszínén kiterülő levél. A képen az imbolygó békaszőlő (Potamogeton nodosus Poir.) levelei láthatóak (a szerző felvétele)


A víz felszínén úszó levelek általában oválisak vagy kerekded-szív alakúak (1. kép). A levelek víz felszínén maradását ugyanakkor több tényező is segíti. A levelek osztatlan, egységes felülete eleve a víz felszínén tartja a levelet, másrészt a nagyon nagyméretű levelek fonákján erős támasztó pillérek is találhatóak, így (trópusi fajoknál különösen) akár nagyobb súlyt is képesek elbírni. Trópusi fajoknál azért kifejezettebb ez a jelleg, mivel nagyságrendekkel több eső esik a levélre amit valahogy el kell viselnie. Ez a teherbírás hihetetlennek tűnhet, nekem is az volt, ezért tettem egy próbát saját egy éves lányommal és a nyíregyházi botanikus kert amazonasi óriás tündérrózsájával (Victoria amazonica). Az eredmény a 2. képen látható, valóban elbírja a 8 kg-os gyereket. 
A vízen úszó levelek felülete ugyanakkor lehet bőr nemű és/vagy viaszréteggel bevont (3. kép) is. Ennek egyrészt vízvesztést gátló szerepe van, hiszen a vastag kutikula és viaszréteg megnehezíti a víz elillanását, másrészt a felületre jutó vizet gyorsan elvezeti a levélről, megakadályozva annak esetleges elsüllyedését.


2. kép. A nagyon nagyméretű víz felszínén úszó levelek fonákján erős támasztó bordák találhatóak. A képen az amazonasi óriás tündérrózsán (Victoria amazonica (Poepp.) J.C.Sowerby) egy 1 éves kislány (Lukács Éva Boglárka Lukács et Mosolygó) látható (a szerző felvétele).




3. kép. A levelek felülete viaszos réteggel bevont, ami gyorsan lepergeti a vizet a levél felületéről, megakadályozva a levél elsüllyedését.

2014. szeptember 1., hétfő

A növények is menők!

Véletlenül akadtam rá a Youtube-on egy csatornára, amely színes ismeretterjesztő stílusban, kissé bolondosan mutat be különböző érdekes növénybiológiai kutatásokat az USA-ban. A sorozat, melyet a Bucknell University professzora Dr. Chris Martine készít az Amerikai Botanikai Társaság támogatásával készült. 

Eddig öt rész készült, nem tudom, lesz-e folytatás, mivel az utolsó videót 5 hónapja töltötték föl.
Nekem nagyon tetszett, szerintem érdekes kis szösszenetek!
(Tanács: a főcímdalon ne akadjon fenn senki! :-))

2014. május 12., hétfő

Terepmunka

Gőzerővel zajlik a terepi adatgyűjtés a „Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza” című OTKA-pályázat keretében. Május 6-8-án a Budai-hegységben és a Gödöllői-dombvidéken jártunk.

Ízelítőül néhány szép és érdekes növény:
Szártalan csüdfű (Astragalus exscapus)

Terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis)

Terpedt rezeda (Reseda phyteuma)

Homoki cickafark (Achillea ochroleuca)

2014. május 6., kedd

Cikk a Természet Világában

Megjelent "Rejtőzködő információk a növényekben" című ismeretterjesztő írásunk a Természet Világa folyóirat májusi számában. A cikk hozzáférhető a folyóirat honlapján.

2014. április 3., csütörtök

Növényi funkcionális jellegek – Bevezetés

Az ökológiával, azaz az élőlények és környezetük kapcsolatával foglalkozó kutatók arra törekszenek, hogy kibogozzák a rendkívül bonyolult biológiai rendszerek szövevényes hálóit. Egy terület növényzetének leírását, az abban történt változások nyomon követését elsősorban a fajok jelenléte és tömegessége alapján végzik. Azonban ily módon az adott ökoszisztéma csak egy igen kis szeletét vagyunk képesek megismerni, a fajok tényleges alkalmazkodási mechanizmusai rejtve maradnak. Az élőlények kapcsolatainak és a számtalan környezeti tényező élőlényekre gyakorolt hatásainak leírására egyszerű modelleket igyekszünk létrehozni, melyhez számszerűsíteni és kategorizálni próbáljuk az élőlényeket és tulajdonságaikat. A növények mérhetetlenül sokféle formája mindig is kíváncsisággal töltötte el a biológusokat és igen hamar felfedezték, hogy azok kapcsolatban állnak az élőhelyek környezeti jellemzőivel, vagyis hűen tükrözik a fajok adott élőhelyhez történő alkalmazkodását. A növény egyedének magassága, a leveleinek mérete és alakja, a gyökérzet típusa, a termések és a magok száma mind-mind valamilyen külső környezeti hatáshoz való alkalmazkodás eredményei. Ez a környezeti hatás lehet élettelen (pl. a hőmérséklet vagy szélerősség), de lehet élő is (pl. a megporzás típusa vagy a növényt lelegelő állat). Míg például egy hínárnövénynek a víz felszínén kiterülő, lágy szövetű levelei vannak, amelyek pontosan arra alkalmasak, hogy a növényt a víz felszínén tartsák, és elegendő fényhez juttassák, addig a száraz, sivatagi élőhelyeken élő kaktuszok igyekeznek minél kisebb testfelületet létrehozni, így védekezve a vízvesztés (párologtatás) és a perzselő hőség ellen.

Theophrasztosz
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Theophrasztosz)
A felismerés, miszerint a növényfajok testfelépítése a környezetükre adott válasz, nem új keletű. A növények első ismert csoportosítása az ókori Görögországban történt. Az i.e. 3. században Theophrasztosz már megkülönböztette a fákat, cserjéket és lágyszárúakat. A növények egy jóval későbbi, máig is használatban levő osztályozása, Christen C. Raunkiær dán kutató nevéhez kötődik, aki az 1900-as évek elején elsőként hozott létre növényi életforma kategóriákat, amelyek a növények klímához és talajhoz történő alkalmazkodását tükrözte. A növényi tulajdonságok egy másik, de egészen eltérő osztályozását Heinz Ellenberg (1913-1997) német biológus végezte el, aki a növényeket környezetükhöz való viszonyuk szerint sorolta kategóriákba azáltal, hogy megállapította számos Közép-Európában honos növényfaj talaj, víz és tápanyagigényét. Ehhez hasonló adatbázis hazánkban is készült Zólyomi Bálint és Borhidi Attila által. A növények ilyen jellegű osztályozása a fajok rendszertani besorolásával párhuzamosan zajlott. Ezt az időszakot a növényökológia klasszikus időszakának is nevezik.

Raunkiær-féle életforma osztályozás (forrás: www.botanyvn.com)
A növényökológiának ez a területe azonban az elmúlt két évtizedben újra előtérbe került. Sorra jelennek meg a növényi tulajdonságokat összesítő adatbázisok, melyek egy bizonyos jelleg-típusra (pl. magok-magterjedés, esetleg levél morfológia) vagy földrajzi régióra (pl. Közép- és Nyugat-Európa) koncentrálnak, de léteznek nagyobb, átfogóbb adatbázisok is. Kutatók tucatjai dolgoznak egy-egy ilyen adatbázison, melyek egységes mérési módszerekkel minél több fajról igyekeznek információt felhalmozni, hogy később mások is felhasználhassák azokat. Ezeket az adatbázisokat jellemzően olyan kis és nagy léptékű vizsgálatokban használják, amelyek pl. a növényfajok klímaváltozásra adott válaszait, egyes fajok és fajcsoportok evolúcióbiológiai folyamatait, invazív fajok ökológiai jellemzőit vagy konzervációbiológiai folyamatokat írnak le.
A növények testfelépítése számos lehetőséget rejt magában ahhoz, hogy környezeti viszonyokat vagy az ökoszisztéma folyamatokat lehessen jellemezni velük. Alapvetően két típusuk létezik: vannak minőségi (pl. fásszárú-lágyszárú, szín) és mennyiségi jellegek. A mennyiségi jellegek lehetnek folytonosak (pl. magasság), diszkrétek (pl. levelek száma) vagy kategorikusak (pl. magbank típusa). De csoportosítani lehet őket morfológiai (külső bélyegek), fenológiai (a növény egy éven belüli életszakasza, pl. virágzási idő), funkcionális (életmenet stratégiák, pl. megporzás típus) vagy ökológiai tolerancia (pl. nitrogén igény) jellegek alapján is.

De mik is pontosan azok a növényi „funkcionális” jellegek?

A „növényi (funkcionális) jellegek” az adott növényfaj olyan tulajdonságai, amelyek a növény rátermettségét befolyásolják, tehát hatással vannak a növekedésre, szaporodóképességre vagy túlélőképességre. A „növényi tulajdonságokviszont egy tágabban értendő fogalom, mely magába foglalja az adott faj összes környezeti tényezőhöz való alkalmazkodását, ökológiai igényeit és toleranciáját, valamit a más élőlényekkel való kapcsolatait is. Fontos, hogy ezek a jellegek, mindig pontos és egységes fizikai méréseken alapuljanak, amelyek így egymással is összevethetők lesznek.
Szűkebb értelmezésük miatt számunkra a növényi funkcionális jellegek fontosak, mert ezek azok, melyek konkrét kérdések megválaszolására lehetnek alkalmasak. Számos tudományterület sikerrel alkalmazza őket. Hogy melyik jelleg mire jó azt mindig az adott vizsgálat dönti el, hiszen ugyanaz a jelleg többféle környezeti változót is indikálhat, vagy fordítva, egy környezeti változóra vagy változók sokaságára több funkcionális jelleg is indikatív lehet. 

Felhasznált irodalom:
Csecserits A., Szabó R., Czúcz B. 2009: Növényi tulajdonságok, tulajdonság-adatbázisok és ezek felhasználása az ökológiai kutatásokban. Botanikai Közlemények 96 (1-2): 1-17.
Kleyer M., Bekker R. M., Knevel I. C., Bakker J. P., Thompson K., Sonnenschein M., ... & Peco B. 2008: The LEDA Traitbase: a database of life-history traits of the Northwest European flora. Journal of Ecology 96: 1266–1274.
Kühn I., Durka W., Klotz S. 2004. BiolFlor: a new plant-trait database as a tool for plant invasion ecology. Diversity and Distributions 10: 363–365.

2014. március 26., szerda

Lehangolódás a mediterrán-túráról

Az utóbbi két hét mozgalmasan telt kutatócsoportunk számára.
Március 7 és 9-e között a „X. Aktuális Flóra-és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében” című konferencián vettünk részt Sopronban, ahol több előadásnak is társszerzői voltunk:

E. Vojtkó Anna – Mesterházy Attila – Molnár V. Attila – Süveges Kristóf – Lukács Balázs András: Termálvizekben előforduló idegenhonos és őshonos hínárnövények funkcionális jellegeken alapuló vizsgálata

Lukács Balázs András – Laczkó Levente – Molnár V. Attila – Sramkó Gábor: A nagyváradi lótusz (Nymphaea lotus var. thermalis) harmadkori eredetéről molekuláris genetikai megközelítésben

Sramkó Gábor – Tóth János Pál – Horváth Orsolya – Mesterházy Attila – Lukács Balázs András – Lidia Skouza – Anna Kalinka – Molnár V. Attila – Agnieszka Popiela: A látonya (Elatine L.) nemzetség európai fajainak filogenetikai és evolúciós viszonyainak első bemutatása

Molnár V. Attila – Löki Viktor – Lovas-Kiss Ádám – Süveges Kristóf – Ljubka Tibor – Sramkó Gábor – Lukács Balázs András – Vincze Orsolya – Takács Attila: Nyár (Populus) ültetvények mint orchidea élőhelyek a Kárpát-medencében

Illetve egy társzerzős poszter (Bátori Zoltán – Csiky János – Farkas Tünde – E. Vojtkó Anna – Erdős László – Kovács Dániel – Wirth Tamás – Körmöczi László – Vojtkó András: Az Agg-teleki-karszt és a Mecsek hegység dolinanövényzetének természetvédelmi értéke) két másik munkával együtt legjobb poszter díjat nyert.

A konferenciáról továbbindulva az olasz csizma felé vettük az irányt. Utunk célja Szicília, Szardínia és Lampedusa volt, ahol látonyákat (főként Elatine gussonei-t) kerestünk apró sziklamélyedésekben előforduló időszakos tavacskákban. A rövid képes beszámoló itt olvasható. Én csupán pár fotóval szeretném bemutatni az út hangulatát.


A kompról a szemünk elé tárult Lampedusa szigete
A boldog csapat tagjai. Megvan a látonya!
Zavaros vizű igen mély sziklamélyedés, amelyben nem látszik van-e látonya
És nemcsak állóképen de mozgóképen is megörökítettük:

Elatine gussonei (Sommier) Brullo et al. már otthon, de virágzásban!


 "mélytengeri látonya"

Nem csak látonyákban, de orchidea fajokban is bővelkedtünk. A teljesség igénye nélkül:

Ophrys lutea
Anacamptis collina
Himantoglossum robertianum
Ophrys speculum
Ophrys garganica
Dactylorhiza romana
Végül maradt időnk még egy érdekességet útba ejteni:
Az Etna

Elkezdődtek a "Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza" c. OTKA pályázat terepi vizsgálatai

A pusztai tyúktaréj (Gagea szovitsii (Láng) Besser) kunmadarasi populációinak meglátogatásával elkezdődött a terepi mintagyűjtés. A mintavétel során talajmintát gyűjtöttünk, illetve morfológiai méréseket végeztünk.

A pályázat Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék) vezetésével zajlik. Partner intézmények: MTA Ökológiai Kutatóközpont és MTM Növénytár.

A kutatás általánosságban egyrészt arra keres választ, hogy van-e összefüggés a növényfajok ritkasága és veszélyeztetettsége, valamint a recens klímaváltozásra adott fenológiai válasza között, másrészt annak vizsgálata, hogy a fajok ritkaságát mely növényi tulajdonságok határozzák meg legjelentősebb mértékben. 

A széleskörű adatgyűjtés lehetővé teszi a magyarországi veszélyeztetett edényes növények három nagy adatbázisának létrehozását. A herbáriumi adatbázis (HDB), a növényi tulajdonság- (TDB) és talaj-paraméter-adatbázis (SDB) alapján a fajok több biológiai jellemzőjének számszerűsítése válik lehetővé. Az elemzések segítenek megérteni a hazai edényes növények ritkaságának és veszélyeztetettségének okait. A megszerzett ismeretek biztosabb alapokra helyezhetik e fajok védelmének érdekében tett természetvédelmi erőfeszítéseket.
A pályázat konkrét kérdései: 
1. A magyarországi orchideák körében kimutattuk (Molnár V. et al. 2012b), hogy a megporzóktól független (önmegporzó) fajok klímaválasza jelentősebb mértékű, mint a rovarmegporzású fajoké. Kérdés, hogy a növényvilág más csoportjaiban a rovarvilágtól nem kevésbé független (önmegporzású, szél- és vízmegporzású) növényfajok klímaválasza is jelentősebb-e, mint a rovarmegporzású fajoké?
2. Úgy tűnik, hogy a recens klímaváltozás jelentős szerepet tölt be a fajok veszélyeztetettségének alakulásában (Williams et al. 2008). Igaz az, hogy a ritka, sérülékeny fajok gyengébb fenológiai választ mutatnak, mint az azonos nemzetségbe tartozó, kevésbé ritka rokonaik?
3. Milyen mértékben határozzák meg a filogenetikai rokonság és egyes életmenetjellemzők a növényfajok ritkaságát és veszélyeztetettségét?
4. Igaz-e az az evidensnek tűnő feltételezés, hogy a talaj tulajdonságaival szemben széles tűrőképeségű fajok nagyobb elterjedésűek és ezáltal kevésbé veszélyeztetettek?

2014. március 3., hétfő

Ráhangolódás a mediterrán-túrára

Nemsokára indul az idei mediterrán-túra!
Ebből az alkalomból néhány tavalyi fotóval szeretném megalapozni a gyűjtőút hangulatát.

Tavaly tavasszal Spanyolországban és Portugáliában jártunk kis csapatunkkal.
A 2013-as expedíció tagjai: Takács Attila, Vojtkó Anna, Sonkoly Judit és Molnár V. Attila

Az út célja idén is: látonyák felkeresése és gyűjtése
Ilyen ...
és ilyen élőhelyeken.
Emlékezetesek a különböző táborhelyek, amik két véglet között mozogtak:
Egyik este egy autópálya pihenőben Monaco közelében, 
máskor egy háromcsillagos szállodai szobában
Az étkezéseket se felejtsük el:
A madridi állatkert melletti parkban
Egy olasz autópálya pihenőben
A torinói herbárium előtti padon
Nem sok turistalátványosságot vettünk célba, de a tengerpartra azért lenéztünk

És megállapítottunk, hogy a tengervíz SÓS


Az idei túrán arra kell vigyáznunk, nehogy a nyúl vigye a vadászpuskát

De ha mégis, van aki segít a bajban
(katt ide!)