2016. június 6., hétfő

A magyar harangrojt (Soldanella hungarica Simonk.) a hazai flórában?

Egy terület flórájának összetétele folyton változásban van, a fajok úgymond jönnek-mennek. A változás leggyakoribb esete amikor fajok tűnnek el egy területről. De megtörténhet, hogy új fajokat írnak le, új fajokat találnak egy területen. Ez utóbbira az idegenhonos fajok megjelenése, inváziója egyre több esetben lehet példa. Előfordul olyan eset is amikor direkt betelepítés következtében jelennek meg fajok. (Természetesen ezek a fajok is idegenhonosak, hiszen az adott terület flórájában nem véletlenül nem voltak jelen.)

Nemrégiben a Bükkben járva a "Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza" című OTKA pályázathoz dr. Vojtkó Andrással gyűjtöttünk védett növények élőhelyeiről talajmintákat és mértünk a fajokról funkcionális jellegeket. A Nagymező egyik töbrében egy olyan faj állományára futottunk rá ami bár szerepel a Bükk-hegység flóraművében (Vojtkó 2001: 217) a Füvészkönyből (Király ed. 2009) mégis hiányzik: a  magyar harangrojt (Soldanella hungarica Simonk., synonim: Soldanella montana subsp. hungarica Ludi).


Soldanella hungarica Simonk. a Bükk-hegységben (Fotó dr Vojtkó András)


A faj állománya tehát ismert volt, mint az kiderült Juhász Lajos több magashegységi növényfaj (pl. Hacquetia epipactis, Homogyne alpina, Mycelis alpina, Adenostyles alliariae)  meghonosítására tett kísérlete során ültette a töbörbe 1964 nyarán. A kísérletét szerencsére jól dokumentálta is (Juhász 19671968). 

Juhász (1967) a kísérlettel három kérdésre szeretett volna választ kapni: 
1. egyáltalában meghonosíthatók-e az említett növények? A Soldanella hungarica esetében azt lehet mondani: igen.
2. bírják-e a hely edafikus, klimatikus és egyéb ökológiai viszonyait és milyen mértékben alkalmazkodnak az új környezethez? A Soldanella hungarica bírja a helyi edafikus és klimatikus viszonyokat.
3. szaporodnak e az új biotópban, szaporodásuk milyen fokú? A Soldanella hungarica láthatóan nagy telepet hozott. A kiültetett földlabdából mára 1-2 m2-es telep fejlődött.

Mivel a hazai flóramű, a Füvészkönyv tartalmazza nemcsak a honos, de az invazív sőt sok esetben kerti dísznövényeket is érthetetlen ez a faj miért nem kerül említésre a műben.


Hivatkozott irodalom

Juhász L. 1967. Kísérletek magashegyi növények meghonosítására a Bükk-fennsíkon I. - Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis) 5: 423-425.
Juhász L. 1968. Kísérletek magashegyi növények meghonosítására a Bükk-fennsíkon II. - Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis) 6: 327-328.
Király G. (ed. 2009). Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. - Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Vojtkó A. 2001. A Bükk hegység flórája. Sorbus Kiadó.