2017. február 28., kedd

Új cikk a Journal of Biogeography-ben. - A hínárközösségek béta diverzitása globális léptékben.


A biodiverzitás mintázatának feltárása és a mintázat környezeti faktoroktól való függésének megismerése az ökológia és a biogeográfia egyik fontos kutatási területe. Ha megértjük milyen léptékben milyen környezeti tényezők határozzák meg a metaközösségek mintázatát annak akár konzervációbiológiai haszna is lehet, hiszen kis- és közepes léptékben a fajok elterjedését ténylegesen meghatározó környezeti tényezőket szűrhetjük ki vele. A globális léptékű metaközösség diverzitási elemzések pedig közelebb vihetnek ahhoz, hogy megértsük pl. az invazív fajok terjedésének okait vagy a klímaváltozás hatásait.

A vízi növények ökológiai igényeiről széleskörű ismeretekkel rendelkezünk mind folyó, mind állóvízi ökoszisztémákból. Részleteiben ismerjük azt is, hogy milyen környezeti tényezők határozzák meg a metaközösségek diverzitását kis- és közepes léptékben, kontinentális, trópusi és boreális klímán egyaránt. Nagyon nagy (globális) léptékben azonban még nem került sor ilyen vizsgálatra, az eltérő mintavételi erőfeszítés és eltérő mintavételi módszertanok miatt.

A Journal of Biodiversity hasábjain megjelent legújabb cikkünkben a tavi makrofiton közösségek béta diverzitási értékeit hasonlítottuk össze globális léptékben. Ehhez 21 országból, szinte minden kontinenst és éghajlati övet lefedő adatsort állítottunk össze. Az elemzéseket a metaközösség diverzitás egyik legismertebb iskolájában, Jani Heino kutatócsoportjában végezték Finnországban. Vizsgáltuk a béta diverzitás két fő komponensének a beágyazottság (nestedness) és a fajkicserélődési ráta (turnover) relatív szerepét, valamint vizsgáltuk, hogy globális léptékben mely környezeti faktorok határozzák meg a vízi növények béta diverzitását. Megállapítottuk, hogy habár a beágyazottság a különbségek majdnem a feléért felelős, mégis a fajkicserélődés határozza meg a béta diverzitási értékeket. A két komponens aránya eltérő volt az egyes országok között. A környezeti változók közül meglepő módon nem a földrajzi szélesség és hosszúság, hanem a tengerszint feletti magasság (és hőmérséklet), illetve a tavak bolygatottságát is indikáló alkalinitás adódott meghatározó tényezőnek.

A cikk elérhető a kiadó honlapján (itt) és a researchgate-en (itt).

Én "csak" köztes szerző vagyok a kéziratban, mindenképpen köszönöm a lehetőséget egy ilyen nagy léptékű vizsgálatban való részvételi lehetőségért.

2017. január 16., hétfő

A honos és idegenhonos vízinövények eltérő funkcionális jellegekkel rendelkeznek

Megjelent a legújabb cikkünk, amiben az ökológiában egy jól ismert összefüggést teszteltünk vízi növényeken. Mára már köztudott, hogy a honos és idegenhonos fajok eltérő funkcionális jellegekkel rendelkeznek. Ezek az eltérő jellegek nagyban segítik az idegenhonos fajokat abban, hogy az invázió során a honos fajoknál jobb kompetíciós képességekkel rendelkezzenek. Például sok esetben gyorsabban veszik fel a tápanyagokat, gyorsabb a növekedési rátájuk, így leárnyékolhatják, "elnyomhatják" a honos fajokat. A téma a biológiai invázióval és a funkcionális ökológiával foglalkozó kutatók egy kiemelt kutatási területe, igen sok cikk is található belőle. Ezt a kérdést, illetve jelenséget vízi növényeken azonban mégsem tesztelték... ezidáig.

A most megjelent cikkünkben ezt a hiányosságot igyekeztünk pótolni. Eredményeink alapján  azt lehet mondani, hogy az őshonos és honos fajok között funkcionális különbségek igenis találhatóak, de ez a különbség nem egyöntetű, azt erősen befolyásolja a fajok növekedési formája.




A cikk szabadon (Open Access) elérhető a kiadó honlapján ITT.

Köszönöm a társzerzők terepen és cikkírásban nyújtott segítségét.