Dr. Lukács Balázs András




Név:                            Dr. Lukács Balázs András

Születési hely:            Kazincbarcika
Születési idő:              1979. december 13.
Családi állapot:           Nős, 1 kislány édesapja
Munkahely:                Magyar Tudományos Akadémia, Ökológiai Kutatóközpont, Tisza-kutató Osztály
E-mail:                        lukacs.balazs@okologia.mta.hu

 


 


Szakmai önéletrajz

Tanulmányok
1994–1998 Avasi Gimnázium, egyedi tantervű biológia tagozat, Miskolc
1994–1998 Teleki Tehetséggondozó Kollégium, Miskolc
1998–2003 Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, biológus-ökológus szak,
              Debrecen, TTK emlékéremmel végeztem
2003–2005 Debreceni Egyetem, Angol-magyar szakfordító képzés (biológia)
2003–2006 Debreceni Egyetem, Környezettudományi Ph.D. iskola, Hidrobiológia alprogram

Munkahelyek és feladatok
            2006–2008 BioAqua Pro Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
§  Hatásbecslési dokumentációk készítése
§  Terepi felmérés és mintavétel
            2008– Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
§  A vizes élőhelyek természetvédelmi feladatainak szakmai koordinálása
§  KEOP pályázatok előkészítése, írása és szakmai koordinációja (lásd Referenciák)
§  Településrendezési tervek véleményezése
§  Biotikai adatgyűjtés
§  A HNPI képviselete (Tisza-völgyi Regionális Vízgazdálkodási Tanács, Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács, Közép-Tisza Területi Vízgazdálkodási Tanács)
2011-Magyar Tudományos Akadémia, Duna-kutató Intézet, Tisza-kutató Osztály
§  Tudományos munkatárs

Végzettség
Gimnáziumi érettségi: Avasi Gimnázium (Egyedi tantervű biológia tagozat), Miskolc, 1998.
Okleveles biológus-ökológus, Ms.C. fokozat: Debreceni Egyetem-TTK, Debrecen, 2003.
Angol-magyar (biológia) szakfordító, Ms.C. fokozat: Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központ, Debrecen, 2005.

Környezettudományok Doktora, Ph.D. fokozat: Debreceni Egyetem, Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola, 2009. Doktori dolgozat címe: Felső-Tisza-vidéki holtmedrek hínár- és mocsárinövény állományainak növényökológiai vizsgálata.


Nyelvtudás
magyar (anyanyelv)
angol (középfokú A és B)
biológia (angol-magyar) szakfordítói
német (alapfokú C)

Szervezeti tagság
1998– Debreceni Biológus Hallgatók Egyesülete (elnök 2001–2003)
1998– Debreceni Egyetem Botanikus Öntevékeny Csoport (csoportvezető 2001-2003)
1999– Kosbor Természetvédelmi Egyesület
2006– Magyar Biológiai Társaság, Botanikai Szakosztály
2006– Magyar Biológiai Társaság, Ökológiai Szakosztály
2011– MTA Köztestület, tag
2011– Magyar Hidrológiai Társaság
2013– International Association of Vegetation Science (IAVS)
2013– Society for Conservation Biology (SCB), Europe Section

Díjak, ösztöndíjak:
2003: Debreceni Egyetem Emlékérem (Kimagasló szakmai és közösségi tevékenységéért), Debreceni Egyetem.
2012: Debreceni Egyetem publikációs díja (Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar).
2013: Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Ifjúsági Díj.
2013: Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj.

Kutatási terület

Általános kutatási és érdeklődési területem a botanika, növényökológia és konzervációbiológia. Műkedvelői szinten az érdeklődési körömbe tartoznak az európai orchideák is.

 Aktuális kutatási munkáim:

1.      Szikes wetland terület komplex növényökológiai (cönológia, magkészlet és fitomassza) kutatása a balmazújvárosi Nagy-sziken.
A kutatással a természetes csapadékeloszlásban tapasztalható anomáliákat és az élőhely rehabilitáció eredményeit a tervezzük modellezni a vegetáció összetételére. A kutatási projektet a Debreceni Egyetem, Ökológia Tanszékének és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület kooperációjával végezzük.

2.      A látonya nemzettség Elatinella alnemzettségébe tartozó európai elterjedésű fajainak taxonómiai és ökológiai vizsgálata.
A Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékén végzett molekuláris taxonómiai vizsgálatok mellett a magyar látonya és rokon fajainak összehasonlító ökológiai és biológiai vizsgálatát végezzük. A kutatási projektet a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékével és a Szczeczini Egyetem Botanika Tanszékével együttműködésben végezzük.

3.      Iszapnövényzet cönológiai és konzerváció biológiai vizsgálata.
Célunk a Kárpát-medence minél szélesebb területéről származó adatok gyűjtése és konzerváció biológiai elemzése. Az elemzések során az élőhelytípusok és a fajok elterjedését meghatározó ökológiai háttérváltozók gyűjtésére is koncentrálunk. A kutatási projektet a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékével együttműködésben végezzük.

4.      VKI Makrofita mintavételi és vízminősítési módszertan kidolgozása (KVVM VKKI koordinálásában).
Kidolgoztuk az EU Víz Keretirányelvének megfelelő terepi felmérési protokollt, amely lehetővé teszi a folyó és állóvizek egységes szemléletű felmérését, illetve kidolgozzuk a terepi adatok kiértékelésének és a vizek makrofitonok alapján történő ökológiai minősítésének módszertanát is. A projekt a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából és támogatásával történik.

5.      VKI Makrofita munkacsoport szakmai koordinációja és Magyarország képviselete a Central-Europe GIG munkacsoportban.
Az EU Víz Keretirányelve által meghatározott feladat szerint a tagállamok által kidolgozott mintavételi és minősítési protokollokat, az értékek egységes értelmezhetősége miatt kalibrálni szükséges. Ezt meghatározott földrajzi csoportonként (GIG), az abba tartozó országok között kell elvégezni. A munkában, mint Magyarország makrofiton szakértője veszek részt, emellett a tavi makrofiton csoport vezetését végzem, és mint szakértő veszek részt a folyós makrofiton GIG munkálataiban. A projekt a Vidékfejlesztési Minisztérium és az EU Tudományos Kutatóközpontja (JRC) megbízásából és támogatásával zajlik.

6.      A hévízi tündérrózsa taxonómiai helyzetének vizsgálata
A Nymphaea lotus f. thermalis taxonómiai helyzetét és a harmadkori reliktum jelleget vizsgáljuk molekuláris taxonómiai módszerek segítségével. . A kutatási projektet dr Sramkó Gáborral (MTA-ELTE Ökológiai Kutatócsoport, Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék) együttműködésben végezzük.

7.      Hévizekben található exota és őshonos hínárnövény fajok funkcionális jellegeinek vizsgálata.
Növényi funkcionális jellegek segítségével igyekszünk feltárni az exota hínárnövények ökológiai sikerességének okát. A vizsgálatok során a ’leaf area (LA)’, ’specific leaf-area (SLA)’ és ’Leaf dry matter content (LDMC)’ értékeket vizsgáljuk. A kutatást E. Vojtkó Anna fiatal kutatóval és dr. Mesterházy Attilával közösen végezzük.

8.      Dombvidéki és síkvidéki kis- és közepes vízfolyások diverzitásának vizsgálata az edényes növényzet alapján.
A kutatási projekt a „Térbeli tényezők jelentősége édesvízi élőlényközösségek szerveződésének megismerésében, sokféleségük megőrzésében” c. támogatott OTKA pályázathoz kapcsolódik. A projektet dr. Erős Tibor (MTA Ökológiai Kutatóközpont) vezetésével végezzük.
A közösségökológiai kutatások célja megismerni mely tényezők befolyásolják az élőlényközösségek kialakulását, térbeli és időbeli változásait. Korábbi kutatások az élőhelyi (környezeti) tényezők szerepét hangsúlyozták a természetben található mintázatok megismerésében. Azonban az élőhelyek térbeli konfigurációja a tájban vagy az élőlények vándorlási képessége is erősen meghatározhatja, hogy egy adott területen milyen összetételű közösségek alakulnak ki. Ha ez így van, pusztán a környezeti tényezők figyelembe vétele nem elegendő a közösségek összetételének megismeréséhez és a térbeli “kényszerek” figyelembe vételével pontosabb becsléseket tehetünk. Kutatásunk célja feltárni, milyen mértékben határozzák meg az élőhely környezeti és térbeli (topológiai) jellemzői a vízi élőlényközösségek összetételét. Ennek keretében összehasonlítjuk a vízfolyások gyakori élőlénycsoportjait (bentikus algák, makrofiták, makrogerinctelenek, halak), hogy milyen mértékben függ közösségeik összetétele az élőhely környezeti és topológiai jellemvonásaitól. Végül hozzájárulunk a közösségek összetételét, sokféleségét értékelő módszerek fejlesztéséhez. Eredményeink segítik az élőlényközösségek szerveződésének megismerését, az emberi környezet átalakító hatások pontosabb megértését és hatékonyabb természetvédelmi eljárások megalapozását.

9.      Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza.
A fenti című támogatott OTKA pályázat során a legveszélyeztetettebb magyarországi hajtásos növények életmenet-jellemzőinek és klímaválaszának vizsgálatát tűztük ki célul. A projektet dr. Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem, Növénytani Tanszék) vezetésével végezzük. A pályázatban, mint senior kutató veszek részt.
Egyrészt Magyarország flórája tekintetében legfontosabb 7 herbárium (BP, BPU, DE, JPU, SAMU, SzIE, CL) anyagának áttanulmányozásával és digitális archiválásával létrehoznak egy adatbázist, amely a.) hosszú időtávlatban (150–200 éves időszakban) dokumentálja a fajok virágzásfenológiai jellegzeteségeit, és teszi vizsgálhatóvá klímaváltozás indukálta fenológiai válaszukat; b.) számszerűsíthetővé teszi az egyes fajok visszaszorulásának mértékét. A tervezett terepi vizsgálatok révén létrehozzák a vizsgált fajok növényi tulajdonság adatbázisát és talaj-paraméter adatbázisát. A kutatás célja annak vizsgálata (filogenetikai kontroll mellett), hogy egyrészt van-e összefüggés a növényfajok ritkasága és veszélyeztetettsége, valamint a recens klímaváltozásra adott fenológiai válasza között, másrészt tágabb összefüggésben annak vizsgálata, hogy a fajok ritkaságát mely növényi tulajdonságok (vagy azok interakciói) milyen mértékben határozzák meg.

Témavezetői tevékenység

Bs.C:
Radócz Szilvia (2009-2011): Szikes wetland terület komplex növényökológiai (cönológia, magkészlet és fitomassza) kutatása a balmazújvárosi Nagy-sziken. – B.Sc. szakdolgozat. Nyíregyházi Főiskola
Takács Sándor (2010-2012): Boroszló-kerti-Holt-Tisza élőhelyrehabilitáció hatása a hínár és mocsárinövényzet összetételére. – B.Sc. szakdolgozat, Debreceni Egyetem
Süveges Kristóf (2013-) A Borsodi Tisza ártér vegetációjának vizsgálata – B.Sc. szakdolgozat, Debreceni Egyetem

Ms.C.
Bodnár Réka (2006): Növényzetborítás becslési módszerek összehasonlítása egy holtmeder példáján. Szakdolgozat, Debreceni Egyetem TTK, Hidrobiológiai Tanszék, Debrecen, 2006, Xpp.
Földi Angéla (2012-2013): A legelés intenzitásának hatása szikes tavak vegetáció összetételére. – M.Sc szakdolgozat, Debreceni Egyetem
Balla Dániel (2012-2013): A Hortobágyi madármonitoring adatok értékelése az élőhelyi adatok tükrében. – M.Sc szakdolgozat, Debreceni Egyetem (társtémavezetés).
Csiki Anetta (2012-2013): A Tisza-tó Poroszlói-medencéjének makrofiton vegetációja. – M.Sc. Szakdolgozat Debreceni Egyetem.
Bodor Tímea (2013-2014) Szikes wetland terület komplex növényökológiai (cönológia, magkészlet és fitomassza) vizsgálata és 4 év adatsorának elemzése a balmazújvárosi Nagy-sziken – M.Sc szakdolgozat, Debreceni Egyetem

Ph.D.
E. Vojtkó Anna (2013-): Növényi életmenet jellemzők vizsgálata – különös tekintettel a vízi, mocsári és iszapnövényekre. – Fiatal kutató, MTA Ökológiai Kutatóközpont. Belső témavezető: dr. Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem)


Egyéb szakmaspecifikus alkotások

Lukács Balázs András: A Hordódi-Holt-Tisza növényállományainak kvantitatív felmérése. – TDK dolgozat. XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Szeged – 20 pp.
Lukács Balázs András: Szekunder szukcessziós vizsgálatok gömörszőlősi felhagyott gyümölcsösben. – TDK dolgozat. XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Szeged – 28 pp.
Lukács Balázs András: Szekunder szukcesszió, avagy egy felhagyott gyümölcsös regenerálódása. – diplomadolgozat. Debreceni Egyetem TTK, Ökológiai és Hidrobiológiai Tanszék, Debrecen, 2003 – 30 pp.

Botanikai tanulmányutak:

1998: Görögország
2000: Törökország
2002: Olaszország, Erdély (Románia)
2003: Ciprus, Erdély (Románia)
2004: Kanári-szigetek, Erdély (Románia), Németország (Baden-Würtenberg)
2005: Egyiptom, Erdély (Románia), Malajzia (Borneó)
2006: Kréta, Ukrajna, Erdély (Románia)
2007: Erdély (Románia)
2008: Görögország, Leszbosz
2009: Dél Franciaország
2010: Görögország, Rodosz
2012: Málta, Szicília, Korzika és Szardínia
2013: Svédország, Öland